
Sírversek
| Címkék: | , |
| Rövid leírás: |
Sírversek
- A jó szülőket feledni nem lehet, míg élünk ide hív a szeretet.
- A jóság és szeretet megtestesülése volt.
- A lélek él. Találkozunk.
- A szeretet soha el nem fogy.
- A szíve megpihent a miénk vérzik, a halál fájdalmát csak az élõk érzik.
- A te szíved pihen, a miénk vérzik, hisz a fájdalmat csak az élők érzik.
- A viszontlátásra!
- Adjon neked az Úr örök nyugalmat és békességet.
- Aki dönt, felettünk áll, kezében vagyunk mindannyian.
- Aki hisz én bennem ha meghal is él.
- Aki szeret, az soha nem feled, mert te túléled az õszt és a telet.
- Áldás emlékére.
- Áldás és béke a legszeretettebb férj drága poraira!
- Áldás és béke drága hamvaira!
- Áldás és béke drága poraira.
- Áldás és béke hamvaidra!
- Áldás és béke lengjen a felejthetetlen jó férj drága porai felett!
- Áldás és béke lengjen drága porai fölött!
- Áldás és béke lengjen porai fölött!
- Áldás hamvaira.
- Áldás poraikra.
- Áldás reájuk.
- Áldott e hant, mely fölött a hitvesi és gyermeki szeretet lebeg.
- Áldott legyen emléke.
- Állítatott férje s testvéri szeretetbõl...
- Állni soká fog e kő, hamarabb elporlik azonban, mint lelkünkben ama bánat, amelyet okoz.
- Álmodtál egy öregkort, csodásat és szépet, de a betegséged mindent összetépett.
- Aludjék a feltámadásig.
- Aludni fogsz s nem lesznek álmaid. Aludni fogsz és nem lesz több reggeled.
- Ami neked csend és nyugalom, az nekem örökös fájdalom.
- Amíg éltek értünk küzdöttek, amíg élünk nem felejtjük tettüket.
- Angyal lettél ez az egy vigaszunk, imádkozzál érettünk, korán letört virágunk.
- Arra nem gondoltál, hogy engem itt hagytál.
- Az élet fájdalom, itt az örök nyugalom.
- Az igazak emlékezete áldott.
- Az Isten engem is hozzátok vigyen el.
- Az nem hal meg kit eltemetnek, csak az hal meg kit elfelednek.
- Az Ő szíve megpihent a miénk vérzik, a halál fájdalmát csak az élők érzik.
- Az örök elválás fájdalmával emlékezünk.
- Az Úr az én pásztorom.
- Az Úr énnekem őriző pásztorom.
- Az Úr megõrzi a ti lelketeket.
- Az Úr veled.
- Bánatunk végtelen, mert itt hagytál, bennünket hirtelen.
- Béke hamvainak!
- Béke hamvaira. Kegyeletük jeléül emeltették hálás gyermekei.
- Béke lengjen drága hamvai felett.
- Béke lengjen hamvai felett!
- Béke lengjen sírhalmán!
- Béke poraikra.
- Béke poraira! Hálás kegyelet jeléül állította hû bánatos neje.
- Béke veletek.
- Bimbó voltál édes kis gyermekünk, mikor a halál elrabolt tőlünk.
- Boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg.
- Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják.
- Búcsú nélkül mentem én el tõletek, nem búcsúzom, ma is élek köztetek.
- Csak a mi rög volt volt, vált röggé, a szeretet él mindörökké!
- Csak az évek múlnak, feledni nem lehet, hogy fiatalon kettétört életed.
- Csak az hal meg, akit elfelednek, örökké él, akit nagyon szeretnek.
- Családi nyughelyük.
- De mennyivel jobb lenne, ha ez mind itt és most lenne, elcserélném az örökkévalót egyetlen percre veletek!
- De tudjuk, hogy a csillagok közt a legfényesebb te leszel.
- Drága szép emléked örökké közöttünk él.
- E példás anyának porait is áldja, hálásan tiszteli emlékét, utódja.
- Édesanyánk nyugodj békében!
- Édesapánk viszontlátásra, édesanyánk viszontlátásra.
- Egy éve már annak, hogy örökre elmentél, életedben, pedig hűséggel szerettél.
- Egy tragikus pillanat ölte meg szívedet, amely nem ismert mást csak a szeretetet.
- Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, pihen a kéz, mely értünk dolgozott.
- Elég lesz-e néked köszönet helyett, hogy amíg csak élünk, fogjuk a kezed?
- Elég neked az én kegyelmem.
- Elérted vágyadat itt vagy a fiadnál.
- Életed hajnalán letört a halál, ejtsen könnyet érted, ki e sírnál megáll.
- Életed úgy múlt el, mint egy pillanat, de emléked szívünkben örökké megmarad.
- Életünk e világon véges, végére már csak a számvetés marad.
- Elfáradtál az élet tengerén, pihenj csendben a föld lágy ölén.
- Elmentél életed legszebb korában, itt hagytál bennünket bús árvaságban.
- Elmentél, búcsúzni időd nem volt már, hiába várunk, nem kopogsz, soha már.
- Elmúlt, mint száz más pillanat, s tudjuk mégis, hogy múlhatatlan, mert szívek őrzik nem szavak.
- Elvitted a fényt, a mosolyt, csak egy sugarat hagytál, a szép emlékedet.
- Emberi törvény kibírni mindent, s menni mindig tovább, akkor is, ha nincsenek már remények és csodák.
- Emléked a szivünkben örökké él.
- Emléked élni fog!
- Emléked örökké él!
- Emléked örökké élni fog szívünkben.
- Emléked szivünkben él.
- Emléked szívünkben örökké élni fog.
- Emlékezünk.
- Emlékül emeltette testvére. Béke hamvaira!
- Én nem haltam meg, ami nektek voltam, még mindig vagyok.
- Értünk éltél, bennünket szerettél, s bár a halál elszakított tőlünk, jóságod szívünkben él.
- Ezen emléket szeretete jeléül emeltette ...
- Ezt a nagy fájdalmat leírni nem lehet, csak letörölni a könnyeket.
- Fájó és megtört szívvel emlékezünk.
- Fájó szívünk fel-felzokog érted, örökké szeretünk, nem feledünk téged.
- Fehér galamb szállj a fiunk fejfájára, a fájó szívű szülők helyett, te vigyázz az ő álmára.
- Felejthetetlen édes anyjuk emlékére állították mély gyászba borúlt háládatos gyermekei.
- Fiatal életed elvették tőlünk, de a lelked velünk maradt. Szeretteid.
- Ha gyásznapjaink le fognak telni, idejövünk hozzád örökre pihenni.
- Ha megszûnik az én szívem dobogni, idejövök hozzád megpihenni.
- Ha ránézünk sírodnak kövére, szorgalmas munkádnak e sir lett a bére.
- Ha vártok hát bocsánatot. Nekik is megbocsájtsatok.
- Hiába keresünk, könnyes szemünk már soha nem talál.
- Hiába omlik rád a sír komor göröngye, emléked itt marad szívünkben örökre.
- Hiányzol közülünk, a helyed üres lett, egy váratlan pillanat megölte szívedet.
- Hit, remény, szeretet. Vezéreljen titeket.
- Hogy elmentél, búcsú nélkül itt hagytál, ez nagyon fáj.
- Hogyha hív majd jó Istenünk, fáradt testtel ide jövünk.
- Ifjan életed tavaszán szálltál sötét sírba, szerető szüleid bánatban itt hagyva.
- Igaz kegyelete jeléül állítatta ...
- Imádkozzatok ott fönt az egekben.
- Isten veled a viszontlátásig!
- Istenem én többé már el nem veszíthetlek Emelte hû ...
- Istenem legyen meg a Te akaratod.
- Istenünk kérünk, vedd helyettünk oltalmadba őt, tárd ki kapudat, nyugodni vágyó lelke előtt.
- Jézus a mi reményünk.
- Jézus szive irgalmaz nekik.
- Kedves gyermekem légy õrzõ angyala kis testvérkédnek.
- Kinek gyermekét nem fedi sírhalom, az nem tudja mi az igazi fájdalom.
- Kis szívednek gyors lüktetése, rövid kis életednek lett befejezése.
- Korán szakított le az élet vihara, mint rózsabimbót nyílása kezdetén.
- Könnyes az út, mely sírodhoz vezet, Isten őrködjék pihenésed felett.
- Könnyes szemmel már csak a sírodat nézzük.
- Küzdelem és szenvedés volt az életünk, legyen nyugodt csendes pihenésünk.
- Küzdelem volt életem, szívem megszűnt dobogni, jó testvérem, hozzád jöttem nyugodni.
- Küzdelem volt életünk, fogadd be lelkünk, ó mennyben Istenünk.
- Küzdöttél, de már nem lehet, a csend ölel át és a szeretet.
- Légy hû mindhalálig!
- Legyen áldott emléketek.
- Legyen áldott emlékezete.
- Legyen álma pihentetõ... s emléke áldott!
- Legyen álmotok csendes.
- Legyen békés örök álmotok.
- Legyen emléke áldott nyugodalma csendes! A béke angyala s a hálás kegyelet.
- Legyen meg a Te akaratod!
- Legyen örök álmod oly édes, mint amilyen keserû a bánata megtört szüleidnek.
- Lelked, mint fehér galamb, csendesen messzire szállt.
- Magadba zártad a sors ezernyi baját, és váratlanul, búcsú nélkül minket itt hagytál.
- Már nem félek a haláltól, mert tudom, hogy egyszer ti is itt lesztek velem, újra érezhetem a szeretetet és ölelésetek.
- Még most is hallom a hangodat, érzem kezed, hogy most is simogat.
- Megpihenni tértem, éltem alkonyán, örök nyugalmat adj nekem jó atyám.
- Mert én tudom, hogy az én megváltóm él és utoljára az én porom felett megáll.
- Miért szakított bimbót a halál, mikor hervadt virágot is talál.
- Miért vett bimbót a halál, amikor hervadt rózsát is talál.
- Míg a hû fiú nyugossza álmát, kesergő szüleit vigasztalja a Hit.
- Mikor testemet már roskadozva vittem, váratlanul, csendesen átkarolt az Isten.
- Mindvégig azt adtad, ami a tied: nyugalmat, jóságot, örömöt, hitet!
- Mint vadra a vadász ki lesben áll, úgy rabolt el tőlem orvul a halál.
- Nehéz - e kő, de nehezebb a bánat, mely szívére borult az egész családra.
- Nehéz utam itt ért véget.
- Nekem az élet Krisztus és a meghalás nyereség.
- Nélküled üres a ház, lelkünk nyugalmat nem talál!
- Nem fogjuk többé elfáradt kezedet, nem simogatjuk őszülő fejedet.
- Nem okozott nekünk csak egyszer bánatot, elment fiatalon, fehéren, s fekete gyászt hagyott.
- Nevessetek és gondoljatok rám, hiszen én itt vagyok veletek, csak én az út másik oldalán.
- Nevezzetek a nevemen, beszéljetek hozzám olyan könnyen és egyszerűen, ahogy mindig.
- Nincs szó, mely híven fejezhetné ki fájdalmamat, nincs szó, csak könny.
- Nyíljatok a sírján, halványsárga rózsák, zengjetek éneket, énekes madárkák.
- Nyúgodalom, mely elszállottál a mi szivünkből, szállj ide e sírnak drága lakója fölé.
- Nyugodj békében.
- Nyugodjanak a jó Isten nevébe.
- Nyugodjatok békében.
- Nyugodjon por teste a földnek gyomrában lelke õrvendezzen angyalok sorában.
- Nyugszik a hajnal, pihen a táj, nem tudok aludni, mert valami fáj.
- Ó kegyetlen halál, miért vittél bimbót, mikor hervadt rózsát is találsz.
- Oly szomorú mindig csak egyedül lenni, valakit mindenütt hiába keresni.
- Olyan seb ez, mely nem gyógyul be, olyan bánat, melyet nem ért, csak az, aki átélte már.
- Olyanok voltunk, mi is mint ti, olyanok lesztek majd ti is mint mi: por és hamu.
- Örök életet adott nekünk az Isten.
- Örök nyugvó helyük.
- Örök világosságban, békében nyugodj, soha el nem feledünk, biztosan tudod.
- Öszve-omlott hamvai nyugvó-helyt felett emelt bús ...
- Pihenésed legyen édes.
- Pihenj csendesen.
- Reményünk csillagát fedi e sírhalom, emlék keresztje rá szülői fájdalom.
- Segítő szavad örökké halljuk, dolgos kezed érezzük.
- Sírját e márvány, emlékét tettei õrzik.
- Sok szenvedés és hosszú igen nagy fájdalmak útján érkeztem ide.
- Sokat küzdöttél, sokat dolgoztál, majd sokat szenvedtél, de emléked szívünkben örökké él.
- Számunkra te soha nem leszel halott, örökké élni fogsz, mint a csillagok.
- Szent az igéret: hit - s örök élet!
- Szeretettel emlékszünk.
- Szeretetünk örökké él szivünkben.
- Szeretetünk örökké veled marad!
- Szeretetünk síron túl is él
- Szerető szíve pihen a föld alatt, minden érted hulló könnycsepp nyugtassa álmodat.
- Szerető szíved nem dobban már többet, vigasztaló szót nem kapok már Tőled.
- Szeretteim ne fájjon értem szívetek, kívánom, míg éltek boldogok legyetek.
- Szeretteim, én már elmegyek, küzdöttem, de már nem lehet, a csend ölel át és a szeretet.
- Isten veletek.
- Szíveteket ne eméssze fájdalom, vigasz legyen, hogy örökké álmodom.
- Szívük nemes volt, kezük dolgos, életük nehéz volt, álmuk legyen boldog.
- Találkozunk ott, ahol a szív nem fáj.
- Távozásod örökre összetörte szívünk, mert rajongva szerettünk drága gyermekünk.
- Te voltál a szemünk fénye csillaga, Jézuskának kicsi kis angyala.
- Te voltál életem segítőtársa, szerető szívemnek kinyíló virága.
- Tebenned bíztunk eleitõl fogva.
- Téged kereslek, utánad vágyom, nem hiányzott így még senki a világon.
- Temető csendje ad neked nyugalmat, szívünk bánata örökre megmarad.
- Tetted - rendkívüli - mert a hivatás felelőssége az életösztönt is legyőzte.
- Tiéd a csönd, a nyugalom, miénk a könny, a fájdalom.
- Tiétek a nyugalom, miénk a fájdalom.
- Tudom, hogy az én Megváltóm él.
- Utat mutatsz, mert szívünkben mindörökké létezel.
- Van-e az életben több remény, vagy csak ennyi?
- Van-e létünknek célja vagy csak ennyi?
- Várjuk a nagy ígéretet, enyészetből új életet.
- Várjuk itt nyugodtan a feltámadást!
- Veje és leánya kik hõn tisztelék emlékének e követ emelék.
- Velem vagy Istenem mindig velem.
- Vidám arcod nem látjuk többé, de drága emléked szívünkben él örökké.
Az oldalt a Kotroczó Kőfaragó Műhely üzemelteti és tartja karban.
Minden jog fenntartva - © 2009, Kotroczó Csaba
Webtárhely szolgáltatás, weblapkészítés: Winkler Informatika Kft.
Minden jog fenntartva - © 2009, Kotroczó Csaba
Webtárhely szolgáltatás, weblapkészítés: Winkler Informatika Kft.